Tűzpróba

rendszergazda v, 2016/10/23 - 10:19

„Mert más fundamentumot senki sem vethet azon kívül, amely vettetett, amely a Jézus Krisztus.
Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentumra; kinek-kinek munkája nyilván lesz, mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg, és, hogy kinek-kinek munkája minémű, azt tűz próbálja meg. Ha valakinek a munkája, amelyet rá épített megmarad, jutalmát veszi.”
1.Kor.3,11-14.

A klasszikusan ismert igeszakaszt általában mindenkire szokták vonatkoztatni. A szövegösszefüggés azonban jelzi elsődleges mondanivalóját. Pál a gyülekezetet Isten épületének, magát és az apostolokat, Isten munkatársainak nevezi. Ő építőmesterként lerakta az épület alapját. Ez az alap Jézus Krisztus. Ezután majd mások folytatják az építés munkáját. 3,9-10

Nagy a felelőssége az építőknek, a gyülekezet munkásainak. Mivel dolgoznak? Fa, széna, pozdorja, tehát nem idő, tűzálló anyagokat, vagy aranyat, ezüstöt. stb. használnak, ami valóban idő, és tűzállóvá teszi az épületet? Mivel építenek? Mit tanítanak? Krisztushoz, az alaphoz alkalmazkodik tanításuk, vagy attól idegen?
Igét „hasogatnak” vagy az emberek igényeihez alkalmazkodnak? Pál a Krisztus szerinti építésre biztat, amikor így szól: „.. ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.”

De felelőssége van a gyülekezetnek is! Kinek, kiknek ad lehetőséget az építésre? Megpróbált emberek az Igét tanítók? Pálhoz hasonlóan „Istenből szólnak, Isten előtt a Krisztusban?” Pál szomorúan állapítja meg, hogyha valaki jön és „más Jézust prédikál” a gyülekezet szépen eltűrné. 2.Kor.11. A beépített „anyagokat” megpróbálják a gyülekezetre nehezedő szellemi, anyagi terhek, és megég, ami nem „tűzálló.” A némely esetben szükséges szakadások is szólhatnak a fájdalmas, de szükséges próbáról. 1.Kor.11,19. Pál már nem a gyülekezetről szól, amikor „ama nap” próbáját említi, amely tűzben jelenik meg. Itt már „kinek-kinek munkájáról” beszél, ami ha kiállja a próbát, jutalmát veszi.

Ma szerte a világon gyülekezetek veszítik el a tiszta tanítás szellemi értékeit. Sok, népszerű tanító keresi az emberek tetszését olyan „szolgálattal” amit nem igazol Isten Igéje. Gyülekezetek állnak bizonytalan lelki épületként korunk megrázó, sokszor félelmet gerjesztő eseményeinek sodrásában útmutató bibliai vezetés híján. (A világhálón kitekintve látom, sok gyülekezetben népszerűbbek az előadások, mint az igehirdetések..)

Ha meg akarunk állni tanítók és tanítottak, engedjünk a páli intésnek: „A rád bízott drága kincset őrizd meg!”

Nagy Miklós lp.

Tartalmi kategóriák: